Jó, vagy rossz evő lesz gyermekem?

Egy kisgyermek 1 éves korára átlagban megháromszorozza születési súlyát és nő 20-25 cm-t.

Ettől persze vannak eltérések kisebb, nagyobb mértékben. A megszületéstől kezdve az újszülött-csecsemő-kisgyermek jelzi valamilyen formában az éhségét és jóllakottságát is. 

Természetesen a jó evésnek sok-sok összetevője van. A legfontosabbak: a korának, fejlettségének megfelelő élelmiszer, étel, jól kialakított étkezésekhez igazított napirend, a gyermek egészségi állapota, hangulata, egyik étkezéstől a másikig kiürüljön a gyomor /ehhez kell 3-3,5 óra/ stb.

Étkezések közötti ilyen-olyan nassolások, rágcsálások megakadályozzák a gyomor kiürülését, emiatt nem lesz éhségérzet, romlik az étvágy.

Emiatt felborul az étkezési napirend, elkezdődik az összevissza evés, a főétkezések elutasítása, eltolódnak az étkezési idők. A gyermek egyre inkább, egyre gyakrabban a nassolások felé fordul, ebben egyre igényesebb követelőzőbb lesz, a főétkezésekkor, meg egyre válogatósabb, és egyre elutasítóbb. Kialakul a rossz evés, de a gyakori nassolgatások következtében azt vesszük észre, hogy egy formás csecsemőből egy rossz evő "gombóc", vagy egy nem megfelelően gyarapodó, fejlődő csecsemő lesz.

Nagyon káros a csecsemőkori elhízás, de káros a nem megfelelő súlyfejlődés, és ezek, az egyéb fejlődési területekre is károsan hatnak.

Fontos, hogy az étvágytalanság okát megkeressük, elsősorban ki kell zárni az emésztési problémákat- betegségeket, nincs-e idült fertőzés, allergia, felszívódási zavar pl. állandó puffadt has, sok bélgáz távozása,kiütések, hasi fájdalmak, görcsök stb. vagy esetleg valamilyen lelki probléma, mindezekkel a tünetekkel jó ha szakorvosi vizsgálatot kérünk. Ha a betegségeket sikerült kizárni, illetve ha volt, kezelni, és továbbra is fennáll az étvágytalanság, akkor a fent jelzett rossz szokásokon kell változtatni.

Egy példa a gyakorlatomból:

Egy két éves kislány beszoktatása, viszonylag ütemesen zajlott. Már jól érezte magát nevelői és a gyermekek társaságában, mindenben segíthetett neki nevelője, már a szülő távollétében sem sírt. A folyadékokon kívül viszont semmit nem volt hajlandó megenni. Semmilyen reggelit, semmilyen ebédet, uzsonnára csak ha krémtúrót is kaptak azt ette meg, illetve ha szeletben volt a párizsi a kenyéren azt leette róla. Két hét után Anyuka szinte rámtörte az iroda ajtót azzal, hogy az ő gyermekét mi éheztetjük, és ha hazaérnek "a gyerek kizabálja a hűtőt" /idéztem szavait/. Eltelt majdnem öt perc, mire meg tudtam nyugtatni és elkezdtünk beszélgetni arról, hogy a bölcsődében ez hogyan működik, és eddig mit, és hogyan evett a gyermek otthon? 

Mindenek előtt elmondtam neki, hogy biztatjuk ugyan a gyermekeket az evésre, próbáljuk elérni, hogy kóstolják meg az ételt, de nem tömjük bele, és nem erőltetjük. Nem célunk megutáltatni vele az ételt, az evést, a nevelőket, illetve a bölcsődébe járást sem. Mert az eröltetéseknek ezek és még sok egyéb más is lenne a következménye. Ha a folyadékot elfogadja, böségesen itatjuk, de az nem pótolja az evést, és miután éhes marad, ez rányomja bélyegét az egész napja hangulatára / éhes, rossz a közérzete, nem, vagy nem nyugodtan játszik, nyűgös stb./ és bizony otthon amivel meg tudják etetni azzal pótolni kell, hogy csillapodjon éhsége.

Mindezek tudatában kértem, hogy legyen őszinte, mondja el az otthoni étkezéseket, ételeket, szokásokat, naprendet stb. Elmondta, hogy ő otthon dolgozik számítógépen, és a szoptatás befejeztével /másfél éves korától/, nem volt ideje a főzőcskézésre, de még arra se nagyon, hogy leüljön a gyermekével enni. Vett parizert, krémtúrót, kirakta, ha a gyerek éhes volt, kiszolgálta magát és azt ette, ahogy tudta. Ezután folytattuk a beszélgetést a megoldásról.

Két hónap múlt el, mire a gyermek megtanulta, hogy a parizeren és a krémtúrón kívül, még sok-sok- finom ehető étel van. Az egyik legjobban evő gyermekünk lett a példában említett kislány.

Ezt megelőzően sajnos az Anyuka már a városban azt híresztelte, hogy nálunk a gyermekeket éheztetik, nem adnak nekik enni, és oda ne vigyék gyermekeiket.

A  "rossz evő" gyermekek is megtanulnak enni, sok, türelemmel  következetességgel. Azt tudnunk kell, a gyerekek nem azért lesznek rossz evők, mert azok akarnak lenni. Ha nincsenek a fent jelzett étkezési problémák, akkor érzékeik, érzeteik vannak olyan fejlettek, hogy ha éhesek és ott az étel nem fognak önszántukból éhezni.

 

A rossz evés többnyire, kialakított rossz szokás, mint pl. a cumizás, azzal sem születik a gyermek, és nem is ő kéri. Nem baj ha rászoktatjuk gyermekünket, de akkor ne akarjuk mindenáron leszoktatni róla. Ha nem magától szokik le róla, megváltozik hangulata,viselkedése, nehezebben lesz vigasztalható, nyugtalanul, nehezen alszik el, hamarabb lesz nyűgös, hisztis ha fáradt stb.

 

 

                        

Oldal: Jó, vagy rossz evő lesz gyermekem
Énagyi: Neveld Te, Gyermeked és ne Ő Téged! Várj el többet! - © 2008 - 2024 - evamama.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat